top of page

Mindent a növényvédőszer-maradványokról 1. rész: Gombaölők és kártevőirtók


ree

A növényvédőszerek használata a modern mezőgazdaságban egyre inkább elterjedt, éppen ezért fontos tudnod ezek egészségügyi kockázatairól. Kétrészes cikksorozatomban megismerheted a leggyakoribb növényvédőszer-maradványok jellemzőit, felhasználási módjait, veszélyeit. Az első részben a gombaölőket és kártevőirtókat, azaz a fungicideket, peszticideket és inszekticideket vizsgáljuk meg közelebbről. Tarts velem!

Növényvédőszer-maradványok: mik ezek és miért kell tudnom róluk?


A gombaölőket a penész és gombás fertőzések megakadályozására használják, a kártevőirtók pedig olyan anyagok és készítmények, amelyek elpusztítják a nem kívánatos élőlényeket, maradványaik pedig megtalálhatók az élelmiszereken.

●       Gombaölő szerek (fungicidek):

o   Imazalil – Citrusféléken gyakori, penész elleni szer.
o   Thiabendazol (TBZ) – Citrusféléken és banánon alkalmazzák.
o   Fludioxonil – Burgonyán és más zöldségeken használják.
o   Pyrimethanil – Almák és körték felületkezelésére.

●       Peszticidek és rovarölő szerek (inszekticidek):

o   Klorpirifosz – Sok zöldségen és gyümölcsön előfordul, de egyre több ország tiltja.
o   Deltametrin – Gyümölcsökön és zöldségeken rovarirtóként alkalmazzák.
o   Malation – Különféle gyümölcsökön és zöldségeken található.
 
 

Gombaölők – növényvédőszer-maradványok a mindennapjaidban

 
Imazalil

Citrusféléken gyakori, penész elleni szer. Az Imazalil (C₁₄H₁₄Cl₂N₂O) egy széles spektrumú gombaölő szer, amelyet elsődlegesen citrusfélék, banán továbbá más gyümölcsök kezelésére alkalmaznak a tárolás és szállítás során,nemcsak gátolja a gombák növekedését, hanem el is pusztítja azokat. (Péter, 2016) Fő célpontjai a gombafajok közül a Penicillium digitatum és a Penicillium italicum, melyek a citrusfélék penészes romlásáért felelősek. ​Használata kiterjed az almára, a körtére és más gyümölcsökre is, de leginkább citrusféléknél alkalmazzák. Az Imazalilt gyakran vizes oldatban vagy viaszrétegbe keverve viszik fel a gyümölcsök felületére. ​Az Európai Unióban és más országokban szigorúan szabályozzák az Imazalil maradékanyag-határértékeit (MRL), mivel felmerült az emberi egészségre gyakorolt potenciális kockázata. (Unió, 2019)
 Kutatások szerint az Imazalil hormonrendszeri zavarokat okozhat és potenciálisan rákkeltő hatású lehet állatkísérletekben. Toxikológiai vizsgálatok szerint az Imazalil nagy dózisban neurotoxikus hatásokat is mutathat kísérleti állatokban. (Bálint et al., 2012) ​A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) besorolása alapján az Imazalil "lehetséges emberi rákkeltő" (2B csoport). A vegyület bomlási folyamata során keletkező metabolitjai hosszabb ideig kimutathatók lehetnek a kezelt terményeken, különösen viaszréteggel bevont citrusféléken. Alternatív megoldások keresése folyamatban van, ami akár természetes gombaölő szerek formájában is megvalósulhat majd. A felhasználók számára egyéni védőfelszerelés viselése ajánlott, mivel az Imazalil bőrrel érintkezve irritációt okozhat, belélegezve pedig légúti problémákat eredményezhet. ​(Lányi, 2023) A fenntartható mezőgazdaságban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az Imazalil használatának mérséklésére és természetes alternatívák fejlesztésére (pl. biokontroll szerekkel történő helyettesítés). (Ádám, 2025)
 
Thiabendazol (TBZ)

A gombaölő szert a növényvédő szerek közé sorolják. Kémiai osztály szerint Benzimidazol származék. Fungicid típus szer, amelyet főként gyümölcsök és zöldségek, például citrusok és alma védelmére alkalmaznak, de akár még a banán és a szőlő alkalmával is felhasználható. Hatásmechanizmusa alapján a gomba mikrotubuláris szerkezetét gátolja, ezáltal megakadályozza a gomba sejtosztódását. Levélpermetezésnél, gyümölcsök bevonatolásánál használják. Az EU és az USA szigorú határértékeket állapít meg a maradékanyagok tekintetében. Kis toxicitású, de hosszú távú alkalmazás esetén lehetnek bőrre gyakorolt hatásai. Mérsékelten veszélyes, használata során a megfelelő védőfelszerelés ajánlott... Számos országban regisztrált, beleértve az EU-t és az USA-t is. Az Imazalil helyettesítőjeként is vizsgálják. Néhány országban a maximális koncentrációt szigorúan szabályozzák.

Fludioxonil

Gombaölő szer, amelyet magvak kezelésére használnak, valamint gyümölcsökre és zöldségekre is. Fungicid típusú, hatásmechanizmusát a gombák sejtfalának szintézisének gátlásában fejti ki. A Syngenta által gyártott vegyület, az EU és az USA előírásai szerint szabályozzák. Alacsony toxicitású vegyület, de hosszú távú használat esetén figyelni kell a védőfelszerelés viselésére. Szórófejes vagy öntözőberendezéssel történik alkalmazása leggyakrabban. A fenntartható mezőgazdaságban alkalmazott alternatívák között említik.,fungicid alternatívaként alkalmazható. Mérsékelten veszélyes, bőrkontaktus esetén irritációt okozhat.

Pyrimethanil

Fungicid, szisztémás típusú, a gomba fehérjeszintézisét gátolja. Főként a szőlő, alma, körte, málna és más gyümölcsök védelmére alkalmazzák. A BASF gyártja. Az EU-ban és az USA-ban szabályozott a növényvédőszer-maradék határértéke. Alacsony toxikus hatású, de megfelelő védőfelszerelés szükséges. Kémiai szórásként, permetezésként használják fel. Az USA-ban és EU-ban is engedélyezett. Hosszú távú alkalmazás esetén hatékony, fenntartható védelmet nyújt. A fenntarthatóság érdekében alternatív fungicidek használata javasolt. Optimális hatékonyságát az ajánlott koncentrációk betartásával érhetik el. Virágzási időszakokban és betegségek megelőzésére érdemes alkalmazni. ("Pyrimethanil," 2005)

Peszticidek, inszekticidek – gyakori növényvédőszer-maradványok


Klorpirifosz

A klorpirifosz egy organofoszfát típusú rovarirtószer. Szintetikus, mesterségesen előállított vegyület, amelyet permetezéssel alkalmazzák a növények levélzetére vagy talajára. Inhibitorikus (másik anyag hatását gátló) mechanizmussal rendelkezik az idegrendszeri aktivitásra, mivel blokkolja az acetilkolin-észteráz enzimet, ezzel megzavarja a rovarok idegi működését. A klorpirifosz széleskörűen alkalmazott rovarölő szer a mezőgazdaságban, különösen zöldségek és gyümölcsök (pl. alma, szőlő) védelmére.  A klorpirifosz az emberi egészségre nézve is veszélyes, hosszú távú kitettség esetén idegrendszeri és egyéb egészségügyi problémákat okozhat. Az EU-ban és az USA-ban is szabályozott vegyület, de számos országban betiltották a háztartási felhasználást. A klorpirifosz mérgező hatású, főként az emberre és az állatokra, különösen akkor, ha nem megfelelően használják. A központi idegrendszert érinti, és potenciálisan rákot okozhat.

A klorpirifosz a világ számos országában alkalmazott peszticid, bár egyre inkább helyettesítik környezetbarát alternatívákkal, mivel felhalmozódhat a környezetben és a vízben, káros hatást gyakorolva a biodiverzitásra. Számos természetes rovarölő szer, például neem olaj és diatómás föld is használható alternatívaként. Ipari és háztartási környezetben is használják kártevők ellen. ("Chlorpyrifos," 2025)

Deltametrin (C22H19Br2NO3)

A deltametrin egy piretroid típusú rovarirtó szer, szintetikus eredetű. Széleskörűen alkalmazzák különböző rovarok, például szúnyogok, legyek és más kártevők ellen a mezőgazdaságban és háztartásokban egyaránt.  Erőteljes rovarölő hatással bír, amely a rovarok idegrendszerére hat, blokkolja az idegi impulzusok átvitelét, paralítist okozva. Gyümölcsök és zöldségek védelmére egyaránt használják. A deltametrint aeroszol formájában, permetezéssel alkalmazzák a kártevők ellen.

A deltametrin toxicitása alacsony az emberre, háziállatokra és haszonállatokra nézve nagy mennyiségben mérgező lehet,rovarok számára pedig nagyon mérgező. Az EU-ban és az USA-ban engedélyezett, és széleskörűen alkalmazzák az ipari növényvédelmi gyakorlatokban. Az alternatív rovarirtók között szerepelnek biológiai szerek, mint a Bt toxinok és neem olaj. A deltametrin használata nem teljesen fenntartható, mivel káros hatással van a rovarpopulációra, sőt, egyes vizes élőhelyekre. Alkalmazzák rovarok elleni védekezésben az ipari termesztésen kívül háztartásokban és közegészségügyi célokra is. (Johnson et al., 2010)

Malation (C5H12O4PS2)

A malation egy organofoszfát típusú rovarirtó szer, mesterséges vegyület. Az egyik leggyakrabban alkalmazott piretroid rovarölő szer a mezőgazdaságban és háztartásokban. Rovarok, például levéltetvek és atkák ellen használják.

A malation az idegrendszer működését gátolja, blokkolja az acetilkolin-észteráz aktivitását, így idegméregként hat a rovarokra. Alkalmazzák gyümölcsök (pl. citrusfélék) és zöldségek rovarvédelmére. Permetezéssel juttatják a növényekre, hogy elpusztítsák a rovarokat.

A malation hosszú távú kitettség esetén az emberre is mérgező lehet, különösen, ha nem megfelelően alkalmazzák. Hosszú távú kitettség esetén idegrendszeri problémákhoz vezethet. A malationt sok országban engedélyezett peszticidként használják, de egyes helyeken tiltják az alkalmazását. ú  Természetes rovarölő szerek, mint a neem olaj és a diatómás föld, alternatívaként alkalmazhatók. A fenntarthatósága megkérdőjelezhető, mivel hosszú távon káros hatással van a környezetre. Az malationt nemcsak a mezőgazdaságban, hanem közegészségügyi védelmi célokra is alkalmazzák. (Gervais et al., 2009)

Mint láthatod, nap mint nap számtalan növényvédőszer-maradvánnyal kerülsz kapcsolatba, amik nagyban befolyásolják szervezeted, de akár a hormonrendszered működését is. Szeretnél még tudatosabb lenni az étkezéseddel kapcsolatban? Olvass tovább a TápÉrték rovat cikkei között!
 

Hivatkozásjegyzék
 Ádám, B.-P. (2025). Termésnövelő hatással és biokontroll-potenciállal rendelkező Bacillus licheniformis izolátumok jellemzése és tesztelése az édesburgonya termesztésében https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/12447/1/Bord%C3%A9-Pavlicz%20%C3%81d%C3%A1m%20PhD-%C3%A9rtekez%C3%A9s.pdf
Bálint, J., Adalbert, B., & István, N. (2012). Amit a növényvédőszer hatóanyagokról tudni kell. https://doi.org/10.13140/RG.2.1.3536.0802 
Barry, C. (1997). Ethylene and Fruit Ripening. Journal of Plant Growth Regulation, 26. https://doi.org/10.1007/s00344-007-9002-y 
Gervais, J. A., Luukinen, B., & Buhl, K. S., D. (2009). Malathion General Fact Sheet. https://npic.orst.edu/factsheets/malagen.html 
Global, S. (2025). Unique mode of action with broad spectrum seed and soil borne disease control securing uniform, healthy crop establishment as foundation for yield and quality in small grain cereals. https://www.syngentaseedcare.com/maxim 
Jiang, Y., Li, W., Wang, H., Du, J., Zhang, Y., Li, D., . . . Tang, Y. (2024). 1-MCP delays ripening and maintains postharvest quality of nectarines by regulating transcriptional and metabolic responses. Scientia Horticulturae, 330, 113083. https://doi.org/https://doi.org/10.1016/j.scienta.2024.113083 
Lányi, K. (2023). Az imazalil és ipkonazol penetrációja a citrusfélékbe a posztharveszt kezelés során. https://orcid.org/0000-0003-1992-6324 
Moore, J. W., & Ramamoorthy, S. (1984). Chlorinated Pesticides. In J. W. Moore & S. Ramamoorthy (Eds.), Organic Chemicals in Natural Waters: Applied Monitoring and Impact Assessment (pp. 88-114). Springer New York. https://doi.org/10.1007/978-1-4613-9538-6_6 
Péter, K. (2016). TRICHODERMA TÖRZSEKEN ALAPULÓ NÖVÉNYVÉDŐ ÉS NÖVÉNYNÖVEKEDÉST SERKENTŐ BIOEFFEKTOROK FEJLESZTÉSE https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3122/1/K%C3%B6rm%C3%B6czi_doktori_disszert%C3%A1ci%C3%B3.pdf
Pfeffer, S., Santos, R., Ebels, M., Bordbar, D., & Brown, R. M., Jr. (2017). Complete Genome Sequence of Komagataeibacter hansenii Strain SC-3B. Genome Announc, 5(15). https://doi.org/10.1128/genomeA.00169-17 
Susmita Devi, L., Kalita, S., Mukherjee, A., & Kumar, S. (2022). Carnauba wax-based composite films and coatings: recent advancement in prolonging postharvest shelf-life of fruits and vegetables. Trends in Food Science & Technology, 129, 296-305. https://doi.org/https://doi.org/10.1016/j.tifs.2022.09.019 
Swanson, J. M., Wigal, T., & Lakes, K. (2009). DSM-V and the future diagnosis of attention-deficit/hyperactivity disorder. Curr Psychiatry Rep, 11(5), 399-406. https://doi.org/10.1007/s11920-009-0060-7 
BIZOTTSÁG (EU) 2019/1582 RENDELETE (2019. szeptember 25.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található imazalil megengedett szermaradék-határértékei tekintetében történő módosításáról, (2019). https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX%3A32019R1582
Zhang, H., Yang, W., Yan, J., Zhou, K., Wan, B., Shi, P., . . . Li, D. (2018). Loss of profilin 2 contributes to enhanced epithelial-mesenchymal transition and metastasis of colorectal cancer. Int J Oncol, 53(3), 1118-1128. https://doi.org/10.3892/ijo.2018.4475 

Comments


bottom of page