Így zajlik egy spermatogram vizsgálat – A fertilitás férfi oldala

Egészen az első lombikbébi, Louise Brown fogantatásáig elterjedt volt az a tévhit az orvostársadalomban, hogy a meddőség és a fertilitási problémák oka elsősorban a női szervezetben keresendő. Azóta viszont egyértelművé vált: ahogy egy gyermek az édesanyja és az édesapja vonásait egyaránt örökli, úgy a termékenység sem csupán az egyik félen múlik.

A sikeres fogantatásért mindkét szülő egyformán felelős! Ebben a cikksorozatban a termékenység férfi oldalába nyerhetsz bepillantást, ahol először a spermatogram vizsgálattal ismerkedhetsz meg.

Spermatogram vizsgálat: miért van rá szükség?

Amikor nem jön a vágyott gyermek, minden esetben alapos kivizsgálás veszi kezdetét a nő és a férfi részéről. Ezt azért fontos kiemelni, mert még a vizsgálatok során kiderülhet, hogy célzott gyógyszeres kezeléssel és vitaminkúrával is megoldhatók a fogantatást akadályozó problémák.

Amíg az előzetes vizsgálatokból nem áll rendelkezésre minden szükséges információ, addig nem érdemes belevágni a hormonális stimulációba és a petesejt megtermékenyítésébe, hiszen így kisebb a siker esélye.

A spermatogram vizsgálat az egyik első lépése a meddőségi kezeléseknek, a lombikprogramnak. A férfiak általában akkor jutnak el erre a vizsgálatra, amikor hosszabb ideje – akár már 1-2 éve – hiába várják párjukkal a gyermekáldást. A spermatogram fő célja a spermiumok mennyiségi, mozgási (motilitási) és alaki (morfológiai) vizsgálata.

Egyetlen férfi ejakulátumban több millió kis spermium várja, hogy megtermékenyítő útjára indulhasson. Ezeket egyenként megszámolni szinte lehetetlen lenne, ezért a spermatogram során ugyanazt a mintát kétszer vizsgáljuk egymás után, és ebből vonunk le következtetéseket. Megvizsgáljuk az ejakulátum állagát, színét, mennyiségét, pH-értékét, valamint a spermiumok mozgását, alakját és koncentrációját is.

A spermiumokat egy speciális üveglemez, a Neubauer-kamra segítségével számolják a biológusok.

Motilitás, alak, koncentráció – mit jelent ez a spermatogram vizsgálat során?

Az első sikeres lombikkezelések után a WHO (World Health Organization) kidolgozta azokat a szabványokat, amelyek meghatározzák a spermiumok egészséges mennyiségi és minőségi paramétereit. 27 évvel ezelőtt, pályám kezdetén a hármas számú ajánlás volt érvényben – ma már a hatodik verziónál tartunk, amely még pontosabb mérési szempontokat rögzít.

Az egyik fő mutató a motilitás – én ezzel kapcsolatban vagyok a legszigorúbb –, ami a spermiumok mozgékonyságát mutatja meg. Itt többféle mozgást is megkülönböztetünk, ugyanis nemcsak az fontos, hogy mozog-e a spermium, hanem az is, hogy mennyire mozgékony. Például nem progresszív motilitásnak nevezzük azt, amikor egy spermium mozog, de nem halad előre, így viszont “sosem ér célba”. 

 

Érdekesség, hogy egy egészséges spermium egy jól átjárható petevezetékben akár két-három óra alatt is képes elérni a petesejtet!

 

Elengedhetetlen megvizsgálni a spermiumok morfológiáját, azaz alakját is. Itt a fej és a farok megléte mellett más „összetevőkre” is figyelnünk kell. Nem mindegy például, hogy a spermiumok feje túl kerekded, hosszúkás, kicsi vagy esetleg nagy-e. A spermium egyes részei hiányosak is lehetnek, rossz helyen csatlakozhatnak egymáshoz, ami termékenységi problémákat okozhat.

A spermatogram közben különböző rendellenességeket is szűrünk, például a spermiumok autoimmun reakcióját (MAR-teszt), amikor önmaguk ellen ellenanyagot termelnek. Ilyenkor azt láthatjuk a mikroszkóp alatt, hogy a spermiumok a fejüknél összetapadtak, gombolyagokba tömörülve láthatók az ejakulátumban. Ezekben az esetekben a természetes fogantatás gyakorlatilag lehetetlen, és valóban csak a lombikprogram jelenthet megoldást, mivel az összetapadt spermiumok nem képesek eljutni a petesejtig.

A spermiumok morfológiai vizsgálata elengedhetetlen az olyan rendellenességek kiszűréséhez is, mint a spermiumok autoimmun reakciója.

Fontos tényező még a spermium koncentráció is, ami megmutatja, hogy milliliterenként hány spermium található az ejakulátumban. A koncentráció vizsgálata során az össz. spermiumszámot is figyelembe vesszük, hiszen a minta mennyisége emberenként eltérhet – ez főleg az inszemináció során fontos mutató.

Érdekesség, hogy a kétezres évek előtt 40 millió spermiumnak kellett lennie milliliterenként, a mai WHO által ajánlott érték már “csak” 15 millió – ez azért van, mert az évek során a fókusz a spermiumok minőségére, és kevésbé a mennyiségi, külső jegyeire összpontosult.

  A természet egyébként nagyon ügyes és bölcs: a férfi szervezet sokkal több spermiumot termel annál, mint amennyire a sikeres fogantatáshoz szükség lenne.

Hogyan kell felkészülnöd egy spermatogram vizsgálatra?

A spermatogram vizsgálatot – más termékenységi vizsgálatokhoz hasonlóan – a legnagyobb diszkrécióval kezeljük. Az előkészületek szempontjából az egyik legfontosabb lépés a 2-3 napos megtartóztatási idő ahhoz, hogy a lehető legjobb minőségű mintát vizsgálhassuk.

A mintaadás történhet a rendelőben vagy otthon. Ha a rendelőben zajlik, érdemes fél órával korábban érkezni, hogy nyugodt körülmények között mehessen végbe a folyamat. Ha pedig otthon történik, néhány fontos szabályt be kell tartani:

• Alapos kézmosás szükséges a mintaadás előtt.

• A minta leadásának egy-másfél órán belül meg kell történnie a vizsgálathoz képest.

• A tégelyt alufóliába és ruhába csomagolva kell szállítani, hogy a spermiumok ne legyenek kitéve hőmérséklet-ingadozásnak. Sem hűteni, sem melegíteni nem szabad!

A mintaadás után fél óra múlva az ejakulátum elfolyósodik, és kezdődhet is a vizsgálat. Ezt néhány óra alatt elvégezzük, beleértve a minta festését is, amely során a spermiumok fixálódnak, tehát már nem mozognak, így szépen megvizsgálhatjuk az alakjukat.

 A férfi fertilitás egy nagyon komplex terület, a kiértékelést és a szükséges kezelést andrológus szakorvos validálja. Néhány hónap múlva ha kell, sor kerülhet egy újabb spermatogram vizsgálatra, hogy ellenőrizzük, javultak-e a mennyiségi értékek.

A spermaképződés folyamata 72 napig tart, éppen ezért nem érdemes már néhány nap vagy hét után újból megnézni, milyen változások történtek a spermiumok külső tulajdonságaiban.

 

Környezetünkben rejlő veszélyek a termékenységre – a férfiaknak is figyelni kell!

A modern életmód nemcsak az általános egészségünkön, hanem a termékenységen is meglátszik, ennek kapcsán pedig nemcsak az étkezési szokásokról, de a káros szenvedélyekről is beszélnünk kell.

• Az alkohol és dohányzás már önmagában csökkentheti a spermiumok számát és mozgékonyságát.

• Emellett a kábítószerek, valamint a testépítés során használt szintetikumok, szteroidok is problémát okoznak: ezek olyan mértékben károsítják a spermiumok termelődését, hogy a mikroszkóp alatt csak alig-alig, vagy egyáltalán nem mozgó spermiumokat látunk.

• A globális felmelegedés és környezetszennyezés szintén befolyásolja a fertilitást. A növekvő átlaghőmérséklet mellett a mezőgazdaságban használt növényi hormonok, különösen az ösztrogént tartalmazó vegyületek is negatívan hatnak a spermatermelődésre.

Éppen ezért különösen fontos, hogy a férfiak ugyanúgy óvják testüket, ezzel együtt fertilitásukat a káros környezeti tényezőktől, mint a nők.

 

Így zajlik egy spermatogram vizsgálat: összegzés

A spermatogram vizsgálat célja, hogy objektív képet adjon a férfi termékenységének állapotáról és segítsen a szükséges kezelések meghatározásában.

A fontosabb szempont azonban nem csupán a spermiumok száma és mozgékonysága, hanem azok minőségének vizsgálata is.  Lehet, hogy a spermatogram során szabályos, jól mozgó spermiumokat látunk, de arról még nem tudhatjuk, hogy ezek a spermiumok valóban képesek-e a megtermékenyítésre.

A spermiumok minőségi vizsgálatáról egy következő cikkben ismerkedhetsz meg bővebben! Addig is szívből ajánlom az Élet Labor rovatot, ahol szakértők segítségével mélyülhetsz el a termékenységi vizsgálatok és kezelések témájában.

Nagy Melinda

embriológus, biológus