top of page

2025-ös kisokos: szociális petesejt-fagyasztás – időzítés, európai gyakorlat, előnyök-hátrányok



A szociális petesejt-fagyasztás (tervezett/elektív oocita-kriokonzerválás) azt jelenti, hogy egészséges, nem meddőségi okból jelentkező nők a későbbi gyermekvállalás reményében, életkorukhoz képest kedvező petesejt-minőség és -mennyiség idején fagyasztatják le érett petesejtjeiket. A módszer célja az életkori termékenység-csökkenés kockázatának mérséklése, nem pedig garancia egy jövőbeli terhességre. Nemzetközi szakmai testületek (ESHRE, ASRM) etikai szempontból elfogadhatónak tartják, de realisztikus, adatokon alapuló tanácsadás szükséges minden döntés előtt.

Mikor érdemes elgondolkodni rajta?


●      Életkor – a legjobb eredmények általában 35 év alatt érhetők el, ugyanakkor 35–38 év között is lehet indokolt a petesejt-fagyasztás, egyéni mérlegeléssel.

●      Petesejt-célszám – kutatások szerint 38 éves kor alatt legalább 20 érett petesejt lefagyasztása akár 70% körüli esélyt adhat egy későbbi élveszülésre.

●      Személyes kiindulási állapot – a döntést érdemes megelőznie egy alapos vizsgálatnak (AMH-szint, antrális tüszőszám, életmódbeli tényezők), amely segít reális képet adni a várható eredményekről.

Mit mond a bizonyíték az eredményességről?


- A felhasználási arány jelenleg 8–16%, de egyes hosszú utánkövetéses sorozatokban 38%.- Sikeresség erősen függ a fagyasztáskori életkortól és a lefagyasztott oocyták számától.- Az Egyesült Királyság adatai alapján a petesejt-fagyasztásból származó összesített élveszülési arány körülbelül 34%, míg azoknál a nőknél, akik 36 éves koruk előtt fagyasztották le a petesejtjeiket, ez az arány eléri a 45%-ot.
Kockázatok és terhek
- Orvosi kockázatok: előfordulhat petefészek hiperstimulációs szindróma (OHSS), valamint nagyon ritkán műtéti vagy altatással kapcsolatos szövődmények.
- Pszichológiai és pénzügyi teher: több ciklus, költséges, kimenetel bizonytalan.

Kockázatok és terhek


- Orvosi kockázatok: előfordulhat petefészek hiperstimulációs szindróma (OHSS), valamint nagyon ritkán műtéti vagy altatással kapcsolatos szövődmények.
- Pszichológiai és pénzügyi teher: több ciklus, költséges, kimenetel bizonytalan.


Nemzetközi kitekintés – hogyan szabályozzák Európa különböző országaiban?


A szociális petesejt-fagyasztás európai elérhetősége és szabályozása országonként jelentősen eltér. Egyes államok kifejezetten támogatják, mások csak szigorú korlátok között engedélyezik, és a költségek is széles skálán mozognak.

●      Franciaország – 2021-ben engedélyezték a nem orvosi okból végzett petesejt-fagyasztást, ám kizárólag állami intézetekben, amelyek korlátozott kapacitása miatt sokszor akár több mint két év várakozással kell számolni. A kezelés önköltséges, társadalombiztosítási támogatás nincs. Emiatt sok francia nő külföldön veszi igénybe a lehetőséget, ami társadalmi egyenlőtlenségeket is fokoz.

●      Spanyolország – az egyik legliberálisabb szabályozással rendelkező ország: nincs törvényi életkori vagy időbeli korlátozás a tárolásra. A kezelés költsége kb. 2 300 euró, a tárolás éves díja 500 euró körül van. Ez a hozzáférhetőség miatt Spanyolország népszerű célpont a „termékenységturizmusban”.

●      Csehország – szintén engedélyezett a szociális fagyasztás, alacsonyabb árakon: egy kezelés kb. 700 euró, az éves tárolási díj körülbelül 200 euró.

●      Görögország – az asszisztált reprodukciós eljárásokhoz az egyik legmagasabb felső életkori limit tartozik (54 év), a petesejt-fagyasztás költsége 1 500–2 500 euró közé esik, a tárolási idő tipikusan 10 év.

●      Lengyelország – szociális indokkal is elérhető a fagyasztás, alacsony költségekkel: kb. 200 euró a beavatkozás, és hasonló nagyságrendű az éves tárolás. A tárolási idő javasolt maximuma 10 év.

●      Egyesült Királyság – az egyik legszabályozottabb rendszer: 2022 óta a tárolás maximum 55 éves korig engedélyezett, 10 évente megújítandó beleegyezéssel. NHS-támogatás csak orvosi indikáció esetén elérhető, szociális fagyasztás kizárólag magánklinikákon, kb. 3 300–3 900 fontért, az éves tárolási díj 350–400 font.

●      Olaszország (Puglia régió) – 2025-ben indult regionális támogatási program: a 27–37 éves, alacsony jövedelmű nők akár 3 000 eurós támogatást is kaphatnak a szociális célú fagyasztásra. Fontos korlátozás azonban, hogy a felhasználás csak házaspárok számára lehetséges IVF során.

Magyarország – 2025. július 16-tól jogilag már „szociális javallattal” is kérhető a saját célú petesejt-fagyasztás. A lehetőség tehát új, de jelenleg tb-finanszírozás nem jár hozzá, a díjak szolgáltatónként változnak. - jelenlegi információink szerint 2025. augusztus

Előnyök


  1. Reproduktív szabadság és tervezhetőség – lehetőséget ad arra, hogy a gyermekvállalást ne az életkor, hanem az egyéni élethelyzet és döntés határozza meg. (szerk. Megjegyzés - az életkornak még akkor is van befolyásoló hatása, ha a petesejtet 20-as 30-as éveiben fagyasztatta valaki)

  2. Jobb esélyek fiatalabb korban – a korábban lefagyasztott petesejtek biológiai minősége kedvezőbb, így idősebb életkorban is nagyobb eséllyel vezethetnek sikeres terhességhez.

  3. Biztonsági tartalék – megnyugvást adhat, hogy több jövőbeni lehetőség nyílik a családalapításra, akkor is, ha a természetes út nehezebbé válna.


Korlátok és dilemmák


  1. Nincs teljes garancia – a fagyasztott petesejtek sem jelentik biztosan a jövőbeli gyermek születését, csak növelhetik az esélyeket.

  2. Anyagi és időbeli ráfordítás – a kezelés költséges lehet, és sokszor több stimulációs ciklusra is szükség van a megfelelő petesejtszám eléréséhez.

  3. Egészségügyi és érzelmi megterhelés – a hormonkezelés, a beavatkozások és a várakozás pszichésen is kihívást jelenthet.

  4. Etikai és társadalmi kérdések – fontos figyelembe venni, hogy a döntést ne külső elvárások, hanem személyes értékek és élethelyzetek motiválják.
 
A szociális petesejt-fagyasztás reális lehetőség lehet azok számára, akik későbbre tervezik a gyermekvállalást, különösen 35 év alatt. A sikeresség kulcsa a fagyasztáskori életkor és a lefagyasztott érett petesejtek száma. A módszer nem ígéret, hanem esély-növelő stratégia, amely alapos, személyre szabott tanácsadást igényel.

A döntés sosem egyszerű, és sajnos nincs rá garancia sem – a jövőt nem láthatjuk előre. De nem vagy egyedül ebben. Mielőtt meghoznád a döntésed, érdemes beszélni egy meddőségi specialistával, aki segíthet eligazodni a lehetőségek között.

És ne feledd: a jövőbeli gyermekvállalás nemcsak azon múlik, hogy most lefagyasztasz-e néhány fiatal petesejtet. Legalább ugyanannyira fontos, hogy a későbbi önmagad is jól legyen – testileg, lelkileg, egészségben és biztonságban. Vigyázz magadra, mert ez is a családalapítás része!
 
Ha érdekel további hasonló téma, akkor mindenképp nézz szét a Fertility.hu Magazin többi cikkei között, illetve ne felejtsd el bekövetni a közösségi média oldalainkon, ahol értesülhetsz a legfrissebb újdonságokról!


Hivatkozásjegyzék
  1. Anderson, R. A., Amant, F., Braat, D., D’Angelo, A., Chuva de Sousa Lopes, S. M., Demeestere, I., … & Tournaye, H. (2020). ESHRE guideline: female fertility preservation. Human Reproduction Open, 2020(4), hoaa052. https://doi.org/10.1093/hropen/hoaa052

  2. Ethics Committee of the American Society for Reproductive Medicine. (2024). Planned oocyte cryopreservation to preserve future reproductive potential: an Ethics Committee opinion. Fertility and Sterility, 121(1), 51–58. https://doi.org/10.1016/j.fertnstert.2023.09.003

  3. Cascante, S. D., Mejía, R. B., & Cedars, M. I. (2023). Planned oocyte cryopreservation: the state of the ART. Current Opinion in Obstetrics and Gynecology, 35(3), 153–160. https://doi.org/10.1097/GCO.0000000000000859

  4. Goldman, R. H., Racowsky, C., Farland, L. V., Munné, S., Ribustello, L., Fox, J. H., & Ginsburg, E. S. (2017). Predicting the likelihood of live birth for elective oocyte cryopreservation: a counseling tool for physicians and patients. Human Reproduction, 32(4), 853–859. https://doi.org/10.1093/humrep/dex008

  5. Kakkar, P., Nagy, Z. P., & AbdelHafez, F. F. (2023). Outcomes and utilization of elective oocyte cryopreservation: a systematic review. Reproductive Biomedicine Online, 46(4), 707–719. https://doi.org/10.1016/j.rbmo.2022.12.014

  6. Yang, I. J., Choi, Y. S., Kim, H. J., & Jee, B. C. (2022). Cost-effectiveness of planned oocyte cryopreservation: age, number of oocytes, and realistic return rates. Frontiers in Endocrinology, 13, 926870. https://doi.org/10.3389/fendo.2022.926870

  7. Practice Committee of the American Society for Reproductive Medicine. (2022). Prevention and treatment of moderate and severe ovarian hyperstimulation syndrome: a guideline. Fertility and Sterility, 118(1), 1–10. https://doi.org/10.1016/j.fertnstert.2022.04.001

  8. Human Fertilisation and Embryology Authority (HFEA). (2022). Changes to storage limits for eggs, sperm and embryos. Retrieved from https://www.hfea.gov.uk

  9. République Française. (2021). Loi n° 2021-1017 du 2 août 2021 relative à la bioéthique. Journal officiel de la République française.

  10. Calhaz-Jorge, C., Wyns, C., & ESHRE European IVF Monitoring Consortium (EIM). (2024). ART in Europe, 2021: results generated from European registries by ESHRE. Human Reproduction Open, 2024(2), hoae020. https://doi.org/10.1093/hropen/hoae020
  11. Magyar Közlöny. (2025). 25/2025. (VII.16.) BM rendelet a humán reprodukciós eljárásokról szóló 30/1998. (VI.24.) NM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2025/95.

Comments


bottom of page