top of page

Mozgás a hormonok ritmusában


Az előző cikkben (LINK) arról írtam, hogy a test nem csupán izmok és ízületek rendszere, hanem egy finoman hangolt információs hálózat, ahol minden mozdulat üzenet.

Most szeretném ezt gyakorlati oldalról is megközelíteni és példákat hozni arra, hogy érdemes mozognod, hogy a tested ne kimerüljön, hanem feltöltődjön. Milyen apró mozdulatok segítenek, ha a hormonrendszered épp túlhajtott vagy kibillent az egyensúlyából.

Mindig is hittem, hogy a mozgás nemcsak a testet formálja, hanem a lelket is. Éppen ezért a mozgásban nem elég tudni, mit és hogyan kellene csinálni – érezni is kell. A mozgás akkor válik igazán gyógyítóvá, ha nem a „kell”, hanem a figyelem vezeti.


1. Idegrendszeri szabályozás – a hormonális egyensúly alapja


A hormonális működésünk elsődlegesen az idegrendszeren keresztül szabályozódik¹.

Amikor a test biztonságban érzi magát, az agy „nyugalmi üzemmódra” vált – a paraszimpatikus idegrendszer aktiválódik, ami csökkenti a stresszhormonokat (kortizol, adrenalin), és támogatja az emésztést, az alvást és a reprodukciós folyamatokat.

Gyakorlat: „Légzés a stabilitásért”

  • Ülj vagy feküdj kényelmesen.
  • Tedd a kezed a hasadra, és lélegezz be orron át 4 másodpercig, majd fújd ki szájon át 6 másodpercig.
  • Ismételd legalább 2–3 percig.

Ez az egyszerű, hosszabb kilégzéses légzés aktiválja a vagus-ideget, és bizonyítottan csökkenti a HPA-tengely túlaktiváltságát².
 

2. Kismedencei régió – a női ritmus központja


A kismedence vérellátása, tónusa és mobilitása közvetlenül hat a nemi hormonális tengely működésére³.

A finom, pulzáló mozdulatok, a mélylégzés és a medencefenék tudatos aktiválása javítja a véráramlást a petefészkek, méh és mellékvesék területén, ezzel elősegítve a hormontermelés természetes ritmusát⁴.

Gyakorlat: „Medencebillentés légzéssel”

  • Feküdj hanyatt, talpak a talajon, térdek hajlítva.
  • Belégzéskor billentsd előre a medencéd, kilégzéskor hátra.
  • Végezd lassan, légzéssel összhangban 1–2 percen át.
 

3. Ciklus – a ritmus meghatározója


A ciklus egyes szakaszaiban különböző típusú mozgások segítik az egyensúlyt⁵.

Ciklusfázis
Ajánlott mozgás
Hatás
Menstruáció (nap 1–5)
Finom nyújtás, légzőgyakorlat, séta
Véráramlás serkentése, fájdalomcsillapítás
Follikuláris (nap 6–13)
Erősítő, energizáló mozgások (pl. pilates, tánc)
Ösztrogénszint emelkedése – vitalitásfokozás
Ovuláció körül (nap 14–16)
Mobilizáló mozdulatok, jóga, medencemunka
Keringésjavítás, beágyazódás-támogatás
Luteális (nap 17–28)
Lassított tempójú gyakorlás, nyújtás, relaxáció
Kortizolszint csökkentés, progeszteron-támogatás


4. Izom – a hormonális szerv


Az izmok mozgás közben myokineket bocsátanak ki – olyan jelzőfehérjéket, amelyek javítják az inzulinérzékenységet és csökkentik a gyulladást⁶.

Gyakorlat: „Teljes testet átmozgató áramlás”

Válassz 4 mozdulatot (pl. vállkörzés, gerincmobilizálás négykézláb, törzshajlítás oldalra, guggolás)*, és végezd őket lassú sorozatban 8–10 ismétléssel.

* A gyakorlatok ajánlások, nem helyettesítik az egyéni mozgásprogramot vagy szakemberrel végzett terápiát. Minden mozdulatot saját felelősségre, a saját tested határait tiszteletben tartva végezz.

5. Regeneráció – az egyensúly nélkülözhetetlen eleme


A regeneráció során történik a test és a hormonrendszer „újrahuzalozása”. Alvás közben melatonin és növekedési hormon termelődik, amelyek támogatják a sejtmegújulást és a belső egyensúly helyreállítását.


Összegzés


A hormonális egyensúlyhoz nem erőfeszítés kell, hanem kapcsolódás. A mozgás a test nyelve. Ha meghallod, képes visszahozni az idegrendszer és a hormonrendszer összhangját.

Nem kell hozzá sok: néhány mély légzés, lassú mozdulat, kis tér magadnak.

Ha ebben akár egyetlen mozdulat is segít neked, akkor már érdemes volt leírnom mindezt.

Szeretettel,
Lili
 



Hivatkozások:
  1. Ulrich-Lai, Y. M., & Herman, J. P. (2009). Neural regulation of endocrine and autonomic stress responses. Nature Reviews Neuroscience, 10(6), 397–409.
  2. Porges, 2021 – Polyvagal Theory; Thayer & Lane, 2000 – Neurovisceral integration model
  3. González, J., et al. (2020). Pelvic blood flow and reproductive hormone secretion: A functional relationship. Reproductive Biology and Endocrinology, 18(1), 101.
  4. Bo et al., 2017 – Pelvic Floor Muscle Training; Cahalan et al., 2022 – Diaphragm & pelvic floor coordination
  5. De Souza et al., 2019 – Female Athlete Triad; Stachenfeld, 2020 – Hormonal physiology in exercise
  6. Pedersen, B. K., & Febbraio, M. A. (2012). Muscles as endocrine organs: focus on muscle-derived interleukin-6. Physiological Reviews, 92(3), 1379–1406.

Comments


bottom of page