Decemberi lelassulás – Közös hálanaplózás az ünnepek előtt

Az év vége mindig különös. Ahogy a novemberi fények szelíden, csendesen kifakulnak, és az advent lágy fényei megjelennek, s van valami a levegőben, ami ösztönösen lelassít. Mintha a természet ritmusa hívna: engedd el, ami túl sok; tartsd meg, ami fontos; és figyelj egy kicsit befelé is.

Mégis, épp ekkor szokott a legtöbb elvárás, teendő és rohanás ránk nehezedni.Ajándékok, listák, határidők, találkozók… és valahol közben ott a vágy is, hogy meghittebb legyen az ünnep, mint tavaly.

De mi lenne, ha idén az advent nem a feladatok listájáról, hanem a jelenlétről szólna?Ha adhatnál magadnak napi néhány percet, ami valóban visszahoz a szíved közepébe?

Ehhez nem kell sok. Csak egy pillanat, amikor megállsz, és megkérdezed magadtól: mi adott ma egy szikrányi fényt?

A hála mint mindennapi erőforrás

A hála nem “cukormáz”, nem önámítás, és nem arról szól, hogy minden tökéletes.

A hála sokkal inkább iránytű.

Fontos leszögezni:a hála gyakorlása nem felejteti el a nehézségeket, és nem kényszerít mosolyt az arcodra, ha épp nem úgy érzed.

A hála abban segít, hogy ne vesszünk el a túlterheltségben, hanem észrevegyünk valamit abból is, ami működik. Mert mindig van valami, ami – ha egészen apró is – megtart.

Pszichológiai kutatások szerint a rendszeres hálanaplózás:

• csökkenti a stresszt, a túlterheltség érzését,

• javítja az alvás minőségét,

• növeli a rezilienciát (az alkalmazkodóképességet),

• aktiválja a pozitív érzelmekért felelős agyi területeket,

• segít visszatalálni a „van elég” érzéséhez.

A kutatások szerint a hála lényege nem az, hogy másnak lássuk a valóságot — hanem hogy másra figyeljünk benne [1][2][3].

Ahelyett, hogy automatikusan a hiányra hangolódnánk (ahogy stresszben a legtöbben teszünk), megtanuljuk észrevenni azt is, ami megtart, ami működik, ami könnyít egy kicsit.

A hála így nem a nehézségek tagadása, hanem az idegrendszer lecsillapításának egyik legtermészetesebb módja.

A hála nem azt jelenti, hogy minden könnyű.Azt jelenti, hogy észreveszed a fényt, még akkor is, amikor épp halványabban ég.

És ez a fajta „áthangolódás” nemcsak érzelmi könnyedséget ad — a test számára is üzenet.

A női idegrendszer és hormonrendszer különösen érzékeny a tartós stresszre: ha a HPA-tengely (a stresszválasz rendszere) túlterheltté válik, az kihat a ciklusra, az alvásra, a libidóra és az energiaszintre is.

A hálagyakorlás azonban bizonyítottan csökkenti ezt a túlaktiváltságot: finoman visszakapcsol a nyugalmi állapotba, ahol a test lassan újraszerveződik: megnyugszik, regenerálódik, és visszatér a saját belső egyensúlyához.

A hála tehát nem csupán lelki gyakorlat — valódi testi támogatás is.

Miért most érdemes elkezdeni? – Az advent ritmusa

Az advent az elcsendesedés, a várakozás és a remény ideje.Egy finom átmenet, amely segít lezárni, ami mögöttünk van, és megnyitni, ami előttünk áll.

A hálanapló tökéletes társ ebben a folyamatban, mert:

1. Segít lassítani

Ahogy leírsz három egyszerű mondatot, a nap ritmusa lelassul. A figyelem kifelé kapkodásból befelé hallgatózássá válik.

2. Megszelídíti az ünnepi rohanást

A lista nem lesz rövidebb, de a hozzáállásunk igen. A hála oldja az „mindent most kell” szorítását.

3. Megalapozza a jelenlét élményét

Az ünnep akkor lesz valóban ünnep, ha meg tudunk érkezni bele. A hála segít ebben.

4. Felkészít a következő évre

Aki tudatosan zárja az évét, sokkal stabilabban tudja megnyitni a következőt.

És mindezek mellett, talán a legfontosabb:

a hálanapló az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy finoman szabályozzuk az idegrendszerünket — a női jóllét alapját.

Mi a hálanapló lényege?

Nem szép mondatok.

Nem tökéletes lapok.

Nem hosszú bejegyzések.

Hanem jelenlét.

Egy rövid megálló.

Egy békés találkozás önmagaddal.

A hálanapló arról szól, hogy minden nap megkeresed azt a pár apró dolgot, ami jó volt. Ami könnyű volt. Amiért érdemes volt megállni.

És ahogy ezt teszed, az agyad is áthuzalozódik: egyre könnyebben veszi észre a jót – még akkor is, amikor nehezebb időszakot élsz.

Ez nem pozitív gondolkodás.

Ez idegrendszeri tanulás.

A decemberi kihívás – 24 nap hála

Arra hívlak, hogy idén decemberben próbáld ki a következőt:

Minden nap írj le 3 dolgot, amiért hálás vagy.

Lehet apróság:

– egy jó illat

– egy meleg kabát

– egy mosoly

– egy csésze tea

– egy jó alvás

– egy csendes 2 perc a fürdőszobában

– egy ölelés

Nem kell nagy, átalakító élmény.

Elég valami, amit észrevettél.

És ha kimarad egy nap? Semmi baj.

Ez nem verseny.

Ez csak annyi, hogy újra figyelni kezdesz magadra.

Hogyan kezdj hozzá? – Egyszerű útmutató

1. Vegyél elő egy füzetet.

Nem kell új, nem kell szép. Olyan legyen, amit szívesen nyitsz ki.

→ vagy töltsd le a Fertility.hu nyomtatható adventi hálanapló sablonját.

2. Minden este írj le három mondatot.

Nem kell kifejteni. Nem kell megmagyarázni. Csak leírni.

3. Légy őszinte magaddal.

Néha nehéz napokon csak annyi lesz: „Hálás vagyok, hogy túléltem.” Ez is rendben van.

4. A 24 nap végén lapozd át.

Meg fogsz lepődni, milyen sok fény fér egy hónapba.

 

Zárás – egy kis személyes gondolat

A hála számomra mindig is olyan volt, mint egy meleg fény az ablakban.

Nem teszi fényessé a teljes éjszakát, mégis segít eligazodni a sötétben.

Ha idén decemberben együtt írjuk a hálanaplót, talán egy kicsit könnyebb lesz az ünnep.

Egy kicsit lassabb.

Egy kicsit mélyebb.

És talán te is közelebb kerülsz önmagadhoz — ott, ahol igazán kezdődik az egyensúly.

Szeretettel,

Lili

Hivatkozás

1. Emmons, R. A., & McCullough, M. E. (2003). Counting blessings versus burdens: Experimental studies of gratitude and subjective well-being. Journal of Personality and Social Psychology, 84(2), 377–389.

2. Kashdan, T. B., Mishra, A., Breen, W. E., & Froh, J. J. (2006). Gender differences in gratitude. Personality and Individual Differences, 41(7), 1261–1271.

3. Nezlek, J. B., Newman, D. B., & Thrash, T. M. (2017). A daily diary study of relationships between feelings of gratitude and well-being. Journal of Positive Psychology, 12(4), 323–332.