Gondolkodtál már valaha azon, mitől olyan fényes az alma héja? A modern mezőgazdaság megkerülhetetlen részévé vált a növényvédőszerek használata, éppen ezért fontos tudnod, milyen egészségügyi kockázatokat rejtenek ezek. Kétrészes sorozatomban megismerheted a leggyakoribb növényvédőszer-maradványok jellemzőit, felhasználási módjait, veszélyeit. Ebben a cikkben az érésgyorsítókról, tartósítókról, bevonatokról tudhatsz meg többet. A részletekért olvass tovább!
Növényvédőszer-maradványok: mik ezek és miért kell tudnom róluk?
A tartósító és érési folyamatot szabályozó vegyületeket termények romlásának lassítására vagy érésük szabályozására alkalmazzák, a viaszokat és bevonatokat pedig a gyümölcsök és zöldségek felületén használják annak érdekében, hogy megőrizzék frissességüket és csökkentsék a vízveszteséget. A tartósítószereket és fertőtlenítőszerek a baktériumok és penészgombák elpusztítása érdekében veszik igénybe, különösen az importált vagy hosszú ideig tárolt terményeknél.
● Tartósító és érési folyamatot szabályozó vegyületek:
o Etilén (C₂H₄) – Érésgyorsító gáz, például banán és paradicsom érlelésére.
o 1-Metilciklopropén (1-MCP) – Almák és más gyümölcsök öregedésének lassítására.
o Kén-dioxid (SO₂) – Szárított gyümölcsök és szőlő kezelésére alkalmazzák.
● Viaszok és bevonatok:
o Karnaubaviasz – Gyakori alma, citrusfélék és avokádó esetében.
o Sellak (E904) – Alma, citrusfélék és egzotikus gyümölcsök bevonására
.
● Tartósítószerek és fertőtlenítő szerek:
o Klorin – Saláták és egyéb zöldségek fertőtlenítésére.
o Ózongáz (O₃) – Gombaölő hatású, gyakran használják citrusféléknél és bogyós gyümölcsöknél.
o Hidrogén-peroxid (H₂O₂) – Felületi fertőtlenítésre használják.
Növényvédőszer-maradványok a frissességért: a tartósító és érési folyamatot szabályozó vegyületek
Etilén (C₂H₄)
Az etilén egy szénhidrogén, a növények számára fontos hormon, amely számos élettani folyamatot szabályoz, különösen az érési és virágzási folyamatokat. A mesterségesen történő alkalmazása elterjedt gyümölcsök érésének felgyorsítására, például banánok, paradicsomok és almák esetében. A hatása a növények növekedésére és érésére serkentő, mivel fokozza az enzimatikus aktivitást a gyümölcsökben. Néhány gyümölcs és zöldség esetén az etilén túlzott alkalmazása gyorsabb rothadáshoz vezethet. Az etilén egy természetes vegyület, de ipari környezetben mesterségesen állítják elő,és gázként adagolják a gyümölcsök érési folyamatainak gyorsítására.
Szabadon használható, ha megfelelő koncentrációban használják, de alkalmazásátt szabályozzák az ipari környezetben, ugyanis rendkívül gyúlékony. Nem toxikus, de nagy koncentrációban a növények és a környezet számára is káros lehet. Habár az etilén használata a legismertebb, helyette más növényi hormon is használható, például az auxinok. A kereskedelmi forgalomban lévő érett gyümölcsök jelentős részét etilén kezeléssel érlelik meg. Az etilén fenntartható megoldás, ha helyesen szabályozzák a koncentrációját és időzítését.
1-Metilciklopropén (1-MCP)
A 1-Metilciklopropén egy szintetikus gáz, amelyet ipari szintézis során állítanak elő.. Tulajdonképpen az etilén antagonistája, mivel gátolja az etilénre reagáló receptorok működését a növényekben,, és így lassítja a gyümölcsök érési folyamatát. A 1-MCP-t főként az etilénre érzékeny gyümölcsök és zöldségek tárolása előtt alkalmazzák az érési időszak meghosszabbítására, például alma, körte és avokádó esetében. Gázként alkalmazható, amelyet közvetlenül a tárolóhelyiségbe adagolnak.
Az 1-MCP alacsony toxicitású, nem veszélyes anyag. Alkalmazása nem okoz jelentős mellékhatásokat, ha megfelelően használják. Nincs ismert komoly veszélyessége a környezetre vagy az emberekre, de koncentrált formában légzési irritációt okozhat Az Egyesült Államokban és az EU-ban is engedélyezett vegyület, amelyet széles körben alkalmaznak a gyümölcsiparban.
Az 1-MCP helyett más növényi hormonokat is alkalmazhatnak. Az 1-MCP fenntartható alternatívaként értelmezhető, csökkenti a pazarlást, és nem károsítja a környezetet.
Kén-dioxid (SO₂)
A kén-dioxid egy színtelen gáz, amely vulkáni tevékenység által természetes módon is előfordul, ipari körülmények közott viszont szintetikusan is előállítható. Gombaölőként és tartósítószerként alkalmazzák, mivel megakadályozza a penészgombák növekedését és a gyümölcsök oxidációját. Hatásmechanizmusa által a gombák szaporodását gátolja az enzimatikus aktivitás blokkolásával, az oxidációs folyamatok megelőzésével.
A kén-dioxidot gyakran használják a szárított gyümölcsök (például aszalt szilva), valamint borok és egyéb alkoholos italok tartósítására. . A kén-dioxidot gáz formájában permetezik a gyümölcsökre, hogy megakadályozzák a penészgombák és a baktériumok szaporodását. Az EU-ban és az USA-ban is szabályozott vegyület, de az alkalmazás mennyiségét szigorúan ellenőrzik.Túlzott használat esetén a kén-dioxid allergiás reakciókat válthat ki, különösen érzékeny egyéneknél. Nagy mennyiségben mérgező lehet, légzési problémákkal, szemirritációval járhat. Gáz formájában irritáló hatással bír, és súlyos légzési problémákat okozhat.
Alternatívájaként egyéb kémiai tartósítószerek, például kén vagy szorbitol is alkalmazhatók. Fenntartható megoldásnak tekinthető, mivel segít csökkenteni a hulladékot, és meghosszabbja a termékek szavatossági idejét.
Mitől fényes az alma? Növényvédőszer-maradványok viaszok és bevonatok formájában
Karnaubaviasz
A karnaubaviasz egy természetes növényi viasz, amelyet a Karnauba pálma leveleiből nyernek Brazíliában. Főként a gyümölcsök fényesítésére és szállítási védelmére alkalmazzák az ipari gyümölcsfeldolgozásban, leginkábbcitrusfélék, almák és egyéb gyümölcsök felületén Emellett felhasználjákzöldségek, édességek és kozmetikai termékek esetében is. A viaszt feloldják, majd a gyümölcsökre permetezik, hogy fényes réteget képezzen rajtuk. Ez a viaszos bevonatcsökkenti a vízvesztést, védelmet nyújt a mechanikai sérülésekkel szemben, és megakadályozza a penészgombák szaporodását. Nem ismert komoly mellékhatása, mivel természetes eredetű anyagról van szó.
Az EU-ban és az USA-ban is engedélyezett a gyümölcsök kezelésére, fenntartható alternatívaként tartjuk számon. Ha megfelelően alkalmazzák, nincs ismert veszélyessége. A karnaubaviasz alternatívái közé tartozik a méhviasz, valamint a különböző szintetikus viaszok is.
Sellak (E904)
A sellak egy természetes gyanta, amelyet a sellakrovarból (Laccifer lacca)vonnak ki. Fényesítő és bevonó anyagként használják a gyümölcsök és zöldségek felületén, többek között az alma, kivi és citrusfélék esetében is,, hogy megőrizzék frissességüket, és fényesek legyenek. Édességek bevonására is elterjedt anyag.
A sellakot oldat formájában alkalmazzák, majd a gyümölcsökre permetezik. A sellak megvédi a gyümölcsöket a kiszáradástól, miközben fényes védőréteget képez.
Fenntartható, valamint általában nem okoz mellékhatásokat, mivel természetes anyagról van szó. Az EU-ban és az USA-ban is engedélyezett az élelmiszeriparban. Nem mérgező, ha megfelelően alkalmazzák, nincs ismert veszélyessége. A sellak alternatívájaként más viaszok és természetes bevonatok is alkalmazhatók. Használata rendszeres az ipari gyümölcsfeldolgozásban és élelmiszeriparban. A felsorolt alkalmazási területeken kívül kozmetikai termékekben és gyógyszerek bevonására is használják. (Swanson et al., 2009)
Biztos jó, hogy tovább eláll? Tartósító- és fertőtlenítőszerek
Klorin (NaClO)
A klorin nátrium-hipoklorit (NaClO) formájában van jelen, amely egy erős oxidálószer.A klorin vegyület természetes eredetű elemekből, nátriumból és klórból képződik, szintetikus módon állítják elő Széleskörűen alkalmazható mikrobák, baktériumok, gombák és vírusok elpusztítására a mezőgazdaságban Gyümölcsök és zöldségek fertőtlenítésére alkalmazzák, hogy eltávolítsák a kórokozókat, és biztosítsák a hosszabb eltarthatóságot. Elsősorban a friss gyümölcsök és zöldségek ipari előkészítésénél használják a tisztítási folyamat részeként, a szállítás előtt, hogy csökkentsék a szennyeződések, betegségek kockázatát.. A klorin oldatot permetezéssel vagy fürdőzéses módszerrel juttatják a terményekre. Ha nem öblítik le alaposan, akkor az alkalmazás után a klorin nyomai a termények felületén maradhatnak,, de ha megfelelően használják, akkor nem toxikus a fogyasztókra, de erős irritáló hatással bír, ha koncentrált oldatban kerül a bőrre vagy a szemekbe. A klorin erős vegyi anyag, ezért biztonságos használata elengedhetetlen (biztonsági ruha) a vegyszerrel való érintkezés elkerülése érdekében.
Alternatív fertőtlenítőszerek, mint az ecet és a citromsav is használhatók a gyümölcsök és zöldségek tisztítására. A klorin használata nem teljesen fenntartható, mivel erőteljes vegyi anyagok alkalmazását igényli. A klorin egyéb területeken is alkalmazható, mint például a vízkezelés és fertőtlenítés ipari környezetben. (Moore & Ramamoorthy, 1984)
Ózongáz (O₃)
Az ózon (O₃) egy gáz, amely három oxigénatomot tartalmaz, és erőteljes oxidáló tulajdonságokkal rendelkezik. Természetes módon keletkezik, például a légköri elektromos kisülések hatására, de mesterségesen is előállítható ózonizátorok segítségével. Az ózon alkalmazása elterjedt, és a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban engedélyezett fertőtlenítőként használják. Gáz formájában alkalmazva erős fertőtlenítő hatású, elpusztítja a mikroorganizmusokat, baktériumokat, gombákat és más kórokozókat. Főként a gyümölcsök és zöldségek szállítása, valamint tárolása során használják a kórokozók és baktériumok eltávolítására. Az ózon használata biztonságos, ha megfelelően van alkalmazva. Alacsony toxicitású az emberre, de túlzott expozíció esetén légzőszervi, valamint problémákat okozhat,koncentrációban káros lehet az emberi egészségre, különösen, ha hosszabb ideig van kitéve a gáznak.
Az ózon mellett alkalmazhatók más, természetes fertőtlenítőszerek, mint például a kloridok és az UV-fény. Fenntartható megoldásnak számít, mivel nem hagy vegyi nyomokat és nem szennyezi a környezetet. Az ózon más ipari alkalmazásokban is jelen van, például vízkezelésben és levegőtisztításban. (Pfeffer et al., 2017)
Hidrogén-peroxid (H₂O₂)
A hidrogén-peroxid egy egyszerű, de erős oxidáló vegyület, amely a víz és az oxigén kombinációjából keletkezik. Az erős oxidáló hatású hidrogén-peroxid fertőtlenítőszerként alkalmazható, amely eltávolítja a baktériumokat, gombákat és egyéb kórokozókat. A gyümölcsök és zöldségek tisztítására, valamint szállítás és tárolás előtti fertőtlenítésre használják. A mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a kórházakban, valamint az egyéb fertőtlenítő tevékenységekben is elterjedt.
A hidrogén-peroxidot permetezéssel, fürdőzéssel vagy oldatos formában juttatják a terményekre. Alacsony toxicitású, viszont ha nem megfelelően használják, a hidrogén-peroxid magas koncentrációban károsíthatja a bőrt és a nyálkahártyát. Az USA-ban és az EU-ban is engedélyezett fertőtlenítő szerként, különösen élelmiszeripari alkalmazásban. Alacsony toxicitású. Az olyan természetes fertőtlenítőszerek, mint a citromlé és ecet, alternatívaként alkalmazhatók. A hidrogén-peroxid környezetbarát, mivel lebomlik vízre és oxigénre. Használják vízkezelésben, sebfertőtlenítésben és egyéb tisztítási feladatoknál is. (Pfeffer et al., 2017)
Mint láthatod, nap mint nap számtalan növényvédőszer-maradvánnyal kerülsz kapcsolatba, amik nagyban befolyásolják szervezeted, de akár a hormonrendszered működését is. Szeretnél még tudatosabb lenni az étkezéseddel kapcsolatban? Olvass tovább a TápÉrték rovat cikkei között!
Global, S. (2025). Unique mode of action with broad spectrum seed and soil borne disease control securing uniform, healthy crop establishment as foundation for yield and quality in small grain cereals. https://www.syngentaseedcare.com/maxim
Jiang, Y., Li, W., Wang, H., Du, J., Zhang, Y., Li, D., . . . Tang, Y. (2024). 1-MCP delays ripening and maintains postharvest quality of nectarines by regulating transcriptional and metabolic responses. Scientia Horticulturae, 330, 113083. https://doi.org/https://doi.org/10.1016/j.scienta.2024.113083
Moore, J. W., & Ramamoorthy, S. (1984). Chlorinated Pesticides. In J. W. Moore & S. Ramamoorthy (Eds.), Organic Chemicals in Natural Waters: Applied Monitoring and Impact Assessment (pp. 88-114). Springer New York. https://doi.org/10.1007/978-1-4613-9538-6_6
Pfeffer, S., Santos, R., Ebels, M., Bordbar, D., & Brown, R. M., Jr. (2017). Complete Genome Sequence of Komagataeibacter hansenii Strain SC-3B. Genome Announc, 5(15). https://doi.org/10.1128/genomeA.00169-17
Susmita Devi, L., Kalita, S., Mukherjee, A., & Kumar, S. (2022). Carnauba wax-based composite films and coatings: recent advancement in prolonging postharvest shelf-life of fruits and vegetables. Trends in Food Science & Technology, 129, 296-305. https://doi.org/https://doi.org/10.1016/j.tifs.2022.09.019
Swanson, J. M., Wigal, T., & Lakes, K. (2009). DSM-V and the future diagnosis of attention-deficit/hyperactivity disorder. Curr Psychiatry Rep, 11(5), 399-406. https://doi.org/10.1007/s11920-009-0060-7
BIZOTTSÁG (EU) 2019/1582 RENDELETE (2019. szeptember 25.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található imazalil megengedett szermaradék-határértékei tekintetében történő módosításáról, (2019). https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX%3A32019R1582
Zhang, H., Yang, W., Yan, J., Zhou, K., Wan, B., Shi, P., . . . Li, D. (2018). Loss of profilin 2 contributes to enhanced epithelial-mesenchymal transition and metastasis of colorectal cancer. Int J Oncol, 53(3), 1118-1128. https://doi.org/10.3892/ijo.2018.4475
