Csoki, csókok és hormonok – A kisspeptin szerepe a női ciklusban

Az édesen lágy csokoládé és a női ciklus kapcsolatáról biztos neked is vannak saját élményeid, de hogyan kerül mellé ez a kisspeptin elnevezésű, ismeretlen hangzású anyag? Ahhoz, hogy erre megkapd a választ, kicsit messzebbről kell elindulnunk – tarts velem ebben a cikkben, és beszéljünk a női ciklust szabályozó hormonokról!

---

A tüszőérés fázisa - follikuláris szakasz és ovuláció

Ahogy az előző cikkemben is említettem, a havi rendszerességgel jelentkező menstruációs vérzés összehangolt, ciklikusan működő hormonális változások eredménye. Régóta ismert, hogy a pubertástól kezdve, egyes idegsejtek  GnRH-t termelnek az agy hipotalamusz nevű részében, szabályozottan, intenzíven, pulzatilis módon. Ez a GnRH nevű hormon hat az agyalapi mirigyre (hipofízis), ahol a laborleletekből általatok is jól ismert FSH (follikulus stimuláló hormon), illetve LH (luteinizáló hormon) termelését serkenti. Ezek a hormonok a vérbe kerülnek, így képesek hatni a petefészkek működésére. Az FSH és LH szintje a ciklus során változik, a ciklus első felében az FSH termelődése dominál, amely hatására a petefészkekben elkezdődik a tüszők (follikulusok) érése, az ösztrogén termelése. A tüszők közül az egyik nagyobb lesz, dominánssá válik, egyre több ösztrogént termel.

A növekvő ösztrogénszint hatására az LH hormon szintje hirtelen megemelkedik (LH-csúcs), amelyet követően megtörténik az ovuláció, a tüszőrepedés, azaz a petesejt kilökődése a tüszőből – 28 napos ciklus esetében átlagosan a 14. napon. Ezt néhányan érzik is, enyhe jobb vagy bal oldali alhasi fájdalomként jelentkezhet a ciklus közepén. 

A ciklus ovulációig tartó szakaszát nevezzük follikuláris fázisnak. Ebben a fázisban a méhnyálkahártya a menstruációt követően elkezd újra felépülni, megvastagodni.

Luteális szakasz és menstruáció

A megrepedt tüszőből az ovuláció után sárgatest lesz. A sárgatest az ösztrogén mellett progeszteront kezd termelni, amely szintje a 21. napnál éri el a maximumot (28 napos ciklus esetén). A progeszteron feladata, hogy a női testet felkészítse egy esetleges megtermékenyített petesejt beágyazódására, a terhességre. A méhnyálkahártya a progeszteron hatására az ún. szekréciós fázisba kerül: mirigyei kanyargóssá válnak és váladékot termelnek, optimális közeget biztosítva egy esetlegesen beágyazódó, megtermékenyített petesejtnek.

Amennyiben a megtermékenyítés, majd a méhnyálkahártyába való beágyazódás nem történik meg, a progeszteron szintje fokozatosan csökken,  a méhnyálkahártya elkezd lelökődni, és bekövetkezik a menstruáció. Mindeközben az FSH szint újra emelkedni kezd, és az egész folyamat kezdődik elölről. Az ovulációtól a menstruációig tartó szakaszt luteális fázisnak nevezzük.

Talán te is felkaptad a fejed, hogy „igen, ez a két fázis sok TikTok videóból ismerős, most jön a csokoládé…” Valóban, a luteális fázisban előfordulhat az édesség utáni fokozott sóvárgás, de erről  dietetikus szakértőink részletesebben írnak nektek.

Csoki csókok és a kisspeptin

Ideje megválaszolni a kérdést: hogy jön ide a csoki csók desszert és a kisspeptin? 

A kisspeptin viszonylag újdonságnak számít a női hormonális szabályozás eddig ismert, fent részletezett szereplői mellett. Amikor a női ciklus szabályozásáról beszélünk, klasszikusan az ún. hipotalamusz-hipofízis-petefészek tengelyre gondolunk, amiről eddig olvashattál. Azonban azt is tudjuk, hogy sok minden megzavarhatja ezt az érzékenyen működő rendszert – legyen szó akár éhezésről, szénhidrát anyagcsere- vagy más hormonális zavarról,  sőt, akár a stresszről is. De mi a kapocs ezek között?

Itt kerül a képbe a kisspeptin és a csoki csókokkal. 1996-ban felfedeztek egy gént az amerikai Hershey (USA), amelyet akkor KISS1-nek neveztek el, a helyi édesség specialitás „Hershey’s Kisses” után. Később kiderült, hogy a kiss (csók) név igen találónak bizonyult, ugyanis felfedezték az KISS1 génről átíródó fehérjét, a kisspeptint, amelyről ma már tudjuk, hogy fontos szerepet játszik a női ciklus szabályozásában, a női termékenységben.

A 2000-es évektől kezdve intenzíven kutatják a kisspeptin funkcióját, szerepét. Ezeknek a kutatásoknak köszönhetően ma már tudjuk, hogy a kisspeptin lehet a kapocs a női termékenység és a női szervezet anyagcsere-állapota között, sőt, a pubertás elindulásában is kulcsfontosságú szerepe van. A hipotalamuszban található az ún. kisspeptin neuronokidegsejt csoportja, amely a fehérje termeléséért felelős. A kisspeptin termelődését befolyásolja többek között az inzulin és a leptin (zsírsejtek által termelt hormon), de arról is vannak már kutatások, hogy a stressz szignálok szintén hatnak rá. 

A kisspeptin szabályozzahat a GnRH termelődésétre, ha pedig visszagondolsz az eddig olvasottakra, biztos emlékszel rá, hogy, a GnRH befolyással van az LH és FSH termelődésére, amelyek pedig a petefészekre hatva serkentik az ösztrogén termelést. Ugye milyen találó neve van a kisspeptinnek? A kisspeptin tehát összekapcsolja a női szervezet anyagcsere állapotáról tudósító jelzéseket a női termékenységért felelős hormonális rendszerrel. Csoki és csókok – anyagcsere és termékenység - egyszóval: kisspeptin. 

Rövidítések:

GnRH: Gonadotropin-felszabadító hormon (gonadotropin-releasing hormon)

FSH: Follikulus-stimuláló hormon (tüszőérlelő hormon) 

LH: Luteinizáló hormon (sárgatesthormon)

Irodalomjegyzék

1. Dhillo, W., Timeline: kisspeptins. The Lancet Diabetes & Endocrinology, 2013. 1(1): p. 12-13.

2. Navarro, V.M., Metabolic regulation of kisspeptin - the link between energy balance and reproduction. Nat Rev Endocrinol, 2020. 16(8): p. 407-420.

3. Ozawa, H., Kisspeptin neurons as an integration center of reproductive regulation: Observation of reproductive function based on a new concept of reproductive regulatory nervous system. Reprod Med Biol, 2022. 21(1): p. e12419.

4.Cortés, M.E., et al., The Role of Kisspeptin in the Onset of Puberty and in the Ovulatory Mechanism: A Mini-review. Journal of Pediatric and Adolescent Gynecology, 2015. 28(5): p. 286-291.